Rég történt, sok-sok éve:
lakatot tettem a szívemre,
majd rázártam gondosan,
s a kulcsot elmerengve
becsúsztattam a zsebembe...
...az évek teltek múltak egyre,
csak tettem dolgomat-
-bilincsben tartott a lakat,
nem éreztem a dobbanásokat...
...a kulcs is elkallódott régen,
én nem is gondoltam vele,
az utcán sugdostak mögöttem:
"ott megy kinek nincs is szíve!"
...aztán egyszercsak hirtelen
felettem kisütött a nap-
-elém léptél, s én megláttalak!
nem kerestem holmi kulcsokat,
magától hullt le a lakat...
