Túl nagy a nyomás összeroppanok,
Érzem, legbelül lassan meghalok.
Halál napja ez, az én halálomé,
Elhagy a lélek, száll az ég felé.
E fekete sorokat senki se lássa,
A feledés a homály mélyre ássa.
Szerintem nincs Isten, vagy ha van nem szeret,
A boldogságból mért nem jut nekem is egy szelet.
Nincs napsütés örökké csak árnyék,
Én nem hiszem hogy az élet csak játék.
Egy sötét mocskos verem, amiben élek,
Mintha elmém roncsolná ezernyi méreg.
Gyilkos Valentin, te végzel most velem,
Csendesen várok, lehunyom szemem.
Egy hűvös fuvallattól megremegek,
Február tizennégy, örökre elmegyek.
